A gekkó tartása-és betegségei: így neveld a pici hüllődet!

Amikor valaki úgy dönt, hogy nem macskát, vagy kutyát szeretne tartani, hanem egy kedves kis gekkót, akkor hamar felmerül benne a kérdés, hogy vajon milyen körülményeket kell neki biztosítania és milyen betegségekre számíthat. Most megpróbáljuk elég részletesen megvizsgálni, milyen is egy gekkó tartása, hogy magabiztosan kezdhess hozzá a neveléséhez. Tarts velünk!

A legnépszerűbb, háziállatként is tartható gekkó fajta a leopárd gekkó, ezért róla fogunk beszélni.

A gekkó tartása magával a gekkóval kezdődik: milyen a természete?

gekkó tartása és betegségeiA leopárd gekkók nem nőnek túl nagyra, nem agresszívak és nincs is velük sok probléma, ezért viszonylag egyszerű őket tartani. Érdemes tudni róluk, hogy éjszaka aktív állatok, de akkor sem túl hangosak, így attól nem kell tartani, hogy az egész házat felverik. Magas hangon visítani akkor szoktak, ha valamitől megrémülnek, vagy meglepődnek, de ez sem gyakori jelenség.

Nem karmolnak-vagy harapnak akkorát, hogy az nagy fájdalmat okozzon a gazdinak és akár kézhez is szoktathatók. A karmai aprók, tű szerűek, ami csak enyhén szúr, de nem kellemetlen. Alapvetően elég jól megvannak az emberi társaságban, de nem árt, ha párban tartod őket: csak ne két hímed vagy két nőstényed legyen, mert ők valószínűleg össze fognak veszni.

Nyugodt a természetük és azt szeretik, ha a gazdi és a környezetük is hasonlóan higgadt, mivel a hirtelen mozdulatok, hangos zajok és erőteljes fények megrémíthetik őket, a stressz pedig a hüllőknek sem tesz jót.

Ahogy az sem a kedvencük, ha egész nap simogatják őket és nincs egy perc nyugtuk. Fontos, hogy a leendő gazdi tudja: ezek az állatok nem olyanok, mint a kutyák, akikkel nagyon aktív kapcsolatban lehet lenni akár egész nap.

A gekkó tartás talán azoknak való igazán, akik szeretnének házi kedvencet, de nem egy izgő-mozgó, mindig bajt csináló állatra vágynak, hanem egy nyugodt természetű kis jószágra. Egy gekkó ideális olyan háztartásokba, ahol nem tudnak napi szinten több órát foglalkozni egy állat nevelésével-és tanításával, vagy ahol az állatszőr allergia jelenti az akadályt.

Mire van szüksége egy kis gekkónak? Miket kell beszerezned, mielőtt családtaggá avatod?

Ez az egyik legfontosabb kérdése minden embernek, aki a jövőben gekkót szeretne tartani és nem véletlenül. Mivel a hüllőknek speciálisabb igényeik vannak, mint a szokásos házi kedvenceknek, ezért venni kell nekik pár különlegesebb holmit – persze csak akkor, ha  a gazdi egészséges, erős és vidám állatot szeretne a magáénak tudni.

1. Gekkó terrárium

Mivel maga a gekkó sem túl nagy (maximum 25 cm), így a terráriumának sem kell hatalmasnak lennie. Egy 30×70 cm-es élőhely már elég lehet, de persze minél nagyobb, annál jobb. Mivel ezek a gekkók leginkább a talajon mozognak, nem muszáj magas terráriumot szerezni – inkább az a felület legyen a nagyobb, amit ki is tudnak használni.

A terráriumnak fedettnek kell lennie, hogy az állat még véletlenül se szökjön meg, de szellőzőrácsnak kell rajta lennie, hogy a gekkó megfelelően tudjon lélegezni.

2. Talaj, itatótál

Nagyon fiatal gekkóknak nem szokták ajánlani a homokos talajt, mivel akaratlanul is ehet belőle, az pedig akár súlyos egészségügyi problémákat is okozhat nála, de felnőtt egyedeknél ez is teljesen jó.

Ajánlott aljzat egyébként a speciális, vitaminozott homok, a hüllő szőnyeg, az egyszerű kerti föld, fiatalabb példányok alá pedig az egyszerű papír kéztörlő sem rossz gondolat. Ezek közül egyik sem túl drága, úgyhogy hatalmas kiadásra nem kell számítanod.

A gekkónak továbbá szüksége van egy itatótálra, aminek párásító funkciója is lesz. Ennek eléggé laposnak kell lennie ahhoz, hogy a hüllő kényelmesen tudjon inni belőle még akkor is, amikor nagyon kicsi. Nem kell aggódnod, hogy csak kevés víz fér bele: ez az állat alig iszik valamit.

3. Párásítás

Külön párásító berendezésre nincs szükség, de pár dologra oda kell figyelni. Az ideális páratartalom a számukra 20-40%, ezt pedig egy megfelelő méretű itatótállal el lehet érni. Hogy mi a „megfelelő”, azt ki kell kísérletezned. Alapból magas pára tartalmú lakásban nem lesz vele gond.

A gekkók szeretik, ha reggelente vízspriccelővel kicsit befújkálod őket – pont, ahogy a párás levegőt kedvelő növényeket szokás.

Ha a páratartalom így is túl alacsony, tehetsz be a terráriumba egy kis nedves terráriumi mohát, ami megfelelő körülmények között szépen fejlődni is fog, így nem csak az ideális élettér kialakítására lesz alkalmas, hanem díszként is.

4. Megfelelő hőmérséklet kialakítása

Talán ez a kicsit trükkös része a gekkó tartásának, ugyanis eléggé érzékeny a hőmérséklet változásaira. A terrárium egyik felének melegebbnek, a másiknak hűvösebbnek kellene lennie, hogy a gekkó szabályozni tudja a testhőmérsékletét.

A nappali hőmérséklet a melegebb oldalon 30-33 fok között lenne az ideális, a hidegebb oldalon pedig 23-27 fok között. Éjszaka az átlagos szobahőmérséklet bővel elég neki, de érdemes kialakítani egy kicsit melegebb részt is, hogy oda tudjon vonulni, amikor fázik.

Ezeknek a hőmérsékleteknek a beállításához használhatsz terráriumi fűtőlapot, napozólámpát, éjszakára pedig akár napozólámpa alatt átmelegített köveket is.

A lényeg tehát, hogy legyen egy melegebb és egy hűvösebb oldal a terráriumban.

5. Megvilágítás

A leopárd gekkó nappal nagyrészt alszik, de fényforrásra így is szüksége van. Napozólámpa csak akkor kell neki, ha máshogy nem tudod fenntartani az ideális hőmérsékletet, egyébként egy sima terráriumi izzó is tökéletesen megfelel. Télen ugyanannyi világos órára van szüksége, mint sötétre, nyáron azonban 1-2 órával több „napfényt” kell biztosítani a számára.

Éjszaka nem szabad erős fénnyel megvilágítani, még akkor sem, ha nincs elég meleg a terráriumban. Ilyenkor inkább használj fűtőlapot, vagy legvégső esetben infra lámpát.

6. Búvóhelyek

Érdemes három bújót elhelyezni a terráriumban. Egyet a meleg oldalra, kettőt a terrárium hidegebb felére. A meleg oldalon lévő bújóban jobban meg tudják emészteni a táplálékot és fel is tudnak melegedni, ha éppen fáznak.

Az egyik hideg oldalon lévő bújó arra szolgál, hogy felmelegíthessék magukat, ha fáznak, a másik pedig – amiben lehetőleg magasabb páratartalmat kell teremteni (mohával, pl.) – segíti a vedlést.

Persze az is lehet, hogy a gekkó magasról tesz majd a gondosan kiválasztott bújóidra és talál magának egy másik helyet 😀 Ők ilyenek.

7. Díszek, sziklák, növények

Ezek nem csak azért jók, mert jobban néz ki tőlük a terrárium, hanem azért is, mert változatos környezetet biztosítanak a gekkónak. Ettől az állat egészségesebb lesz. Ha élő növényt választasz, az még a páratartalomnak is jót tesz.

Mit eszik a leopárd gekkó? Mit kell majd szerezned neki?

A leopárd gekkókat rovarokkal kell etetni, ráadásul leginkább élő példányokkal. A legtöbb gekkó nem szívleli a halott eleséget, egyszerűen észre sem veszi. Ami mozog, azt viszont levadássza. A kicsi gekkókat naponta egyszer kell etetni, az idősebbeket viszont elég 3 naponta. Általában szeretik a lisztkukacokat, a viaszmoly lárvákat, a tücsköket és a csótányokat is. A kertben elfogott rovarokat nem célszerű elé tenni, azok nem biztos, hogy egészségesek a számára.

A gekkó vitamin utánpótlásáról is gondoskodnod kell! Ehhez a legegyszerűbb, ha egy jó minőségű multivitamin port választasz, amibe akár az eleségnek szánt rovart is belemárthatod. Sajnos lehet, hogy a gekkó kiköpi, mert nem ízlik neki a por…vagy tegnap még ízlett, ma már nem. Ilyen is van, ne lepődj meg!

Az etetésnek van egy ideális időpontja: a lámpája lekapcsolása után körülbelül egy órával. Ez az időt azért érdemes megvárni, mert ébredés után még elég kótyagos, így hamarabb fogják a tücskök kergetni őt, mint fordítva. 

Hogyan kell az etetés gyakoriságát csökkenteni?

Oké, hogy a kicsi gekkót naponta kell etetni, a nagyobbat elég 3 naponta, de amikor ott állsz a terrárium előtt, Te sem fogod tudni, hogy mikortól elég neki a kevesebb élelem. Azt javasoljuk, hogy ne aggódj! Amikor a kicsike lábai megvastagodnak (tehát már nem úgy néz ki, mint ami mindjárt eltörik), illetve ha eléri a 3-4 hónapos kort, akkor már nyugodtan átállhatsz a kétnaponta való etetésre. Hagyd, hogy hozzá szokjon, várj jó pár hónapot, majd nyugodtan állj át a három naponta való falatoztatásra. Ha elég vitamint kap, ebből nem lesz semmi probléma, ugyanis ezek az állatok nagyon szívósak. A természetes közegükben sem tudnak minden nap enni, de ez nem is gond nekik.

Milyen időközönként vedlik a gekkó?

Ha először tartasz gekkót, biztosan felmerül benned a kérdés, hogy mikor fog vedleni. Milyen időközönként kell ezt csinálnia? hogy fog ez kinézni? Nos, a nagyon fiatal gekkók két hetente is vedlenek, az idősebb példányok körülbelül havonta. Akkor sem kell megrémülni, ha 5-6 hét is eltelik két vedlés közt: nem fog történni semmi! 

A folyamat egyébként elég feltűnő – legalábbis a kezdetén. A kis színes csodád ilyenkor egyik pillanatról a másikra kifehéredik. Előfordul, hogy ebben az időszakban nem eszik, vagy csak keveset, de van gekkó, aki ugyan úgy falatozik, mint máskor. 

Magát a vedlést nem biztos, hogy látni fogod. Éjszaka, a bújójában is simán megoldja, amíg Te alszol, másnap pedig már csak a friss, üde gekkót találod majd. A bőrét megeszi, úgyhogy azzal sem fogsz találkozni. Fontos, hogy vedlés után nézd át az állatot, mert nem maradhat rajta bőrdarab! Ha mégis látsz ilyen foszlányokat, próbáld meg kevés langyos vízben megfürdetni az állatot (ami nem lesz a kedvence) vagy óvatosan, egy csipesszel segíts neki!

Gekkó betegségek: mitől kell óvnod a kis hüllőt?

1. Az alacsony páratartalom okozta problémák

A gekkók nagyon érzékenyek a páratartalomra. Ha túl alacsony a páratartalom, az hamar az állat kiszáradásához vezethet, ez pedig könnyen okozhat elhullást. A vedlést is megnehezítheti egy ilyen állapot, ami azt jelenti, hogy kisebb-nagyobb foltokban a gekkó bőre fent marad. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy antibiotikumos kezelésre lesz szüksége ahhoz, hogy életben maradjon.

2. Alultápláltság és vitaminhiány

Ez a kettő probléma akkor is jelentkezhet, ha elég mennyiségű élelmet adsz neki, de nem eléggé változatosan, vagy éppen a vitaminokra nem figyelsz. Nem szabad a gekkót kizárólag egyfajta rovarral táplálni, mert az alultápláltsághoz fog vezetni, a vitaminhiány pedig szem-és bőrproblémákat, csontelváltozásokat, remegést, étvágytalanságot, valamint kedvetlenséget okozhat.

3. Stresszes gekkó betegségei

A hüllők nagyon érzékenyek a stresszre. Ez azt jeleni a gyakorlatban, hogy a túl zajos környezet, az erős fények és a túl sok simogatás károsan hathat a gekkó egészségére.  Ez kihathat a bőrére, az étvágyára, ezzel együtt pedig az egész szervezetére.

4. Gasztroenteritisz

Ha nem jó körülmények között van a gekkó, akkor az hamar problémát okozhat. A normális állapotban kemény széklet ilyenkor híggá válik és emésztetlen ételmaradékok vannak benne, az állat lefogy, kiszárad, kezelés nélkül pedig sajnos valószínűleg elhullik. A széklet megváltozását mindig intő jelként kell értelmezni!

5. Bélelzáródás az aljzat megevésétől

A homokot például véletlenül is megeheti a gekkó, az pedig összeáll a beleiben és elzáródást okoz. Ha huzamosabb ideig nincs széklete az állatnak, akkor fennáll a lehetősége, hogy ez a probléma. Ilyenkor hamar fel kell keresni egy állatorvost.

6. Tüdőgyulladás

Ha nincs elég meleg a terráriumban, de közben magas a páratartalom, akkor könnyen kialakulhat a tüdőgyulladás. Ilyenkor meg kell emelni a hőmérsékletet, ami a legtöbb esetben gyógyulást is eredményez.

Ha a gekkónak megy a hasa, hányással küzd, fogyást látsz, vagy nem eszik, akkor kezdhetsz gyanakodni, hogy valami nincs rendben az egészségével. Szerencsére a megfelelő hőmérséklet kialakításával és az ideális étrend biztosításával a betegségek nagy része elkerülhető. Ne feledd, hogy egy gekkó akár 15-20 évig is élhet, így csak akkor válaszd őt házi kedvencednek, ha erre készen állsz!

Amennyiben valamilyen más hüllőt szeretnél tartani, olvass bele a teknősbetegségekről szóló cikkünkbe is!

Ha pedig tetszett a cikkünk és kíváncsi lennél más, érdekes tartalmakra is, kövesd Facebook oldalunkat is!